A szenvedély, mely a mulandó izmot vaspántként kapcsolta testünk köré, hogy megízlelvén őrizzük a titkot: egy pillanatra sorsunk istené, a szenvedély majd elmúlik. A boldog percek, az éj, a kéj már senkié. Heverünk torzan, mint a páros szobrok, ha tömbjüket az idő…
Ennyien olvasnak éppen
Feedek
- RSS 2.0
bejegyzések, kommentek - Atom
bejegyzések, kommentek
